Hisztizik a gyerekem

Íme a blogom első, szívemhez szóló üzenete. Mikor ilyen visszajelzéseket kapok tréningekről, vagy támogató csoportból, felderül a szívem, de mikor ezt a levelet kaptam, szinte elsírtam magam örömömben. Köszönöm ennek az édesanyának, hogy megengedi, hogy közkinccsé tegyem a levelét, és remélem többen kedvet kaptok! “Nemcsak elolvastam a blogodat, hanem két dolgot a blog olvasása után… Tovább »

Negyedik nap az oviban, mondhatni zökkenőmentesen 🙂 A mélypontról kimozdultunk, a kislányom nyelvtudása, baráti köre gyarapodik, és csendben mondom csak, nehogy otthon hagyott szerelme megtudja, de bizony azt kell mondjam, konkurenciára számíthat. Persze a távolság biztosan nem tesz jót a szerelmüknek, és így az itteni kisfiú jobb esélyekkel pályázhat. Hát igen, ez bizony megint az… Tovább »

Nem véletlenül hallgattam a témában az elmúlt hetekben, egrészt látni akartam, hogyan haladunk, másrészt kb. két hete komoly nehézségekbe ütköztünk, így erősebb fókuszt igényelt részemről is a probléma mélyére ásás, illetve az eszközök megfelelő használata abban, hogy előreléphessünk. Ma tettünk egy nagy lépést, és ezt szeretném megosztani veletek, hogyan jutottunk el ide, aztán a továbbiakat… Tovább »

Mikor szülővé válunk, nem is gondolnánk, mennyi nehézséggel szembesülünk ebben a kívülről sokszor oly könnyűnek tűnő feladatban. Nem is beszélve arról, hogy a mai világ és társadalom nem éppen támogató a szülői lét és a gyermeknevelés irányában. Ilyen körülmények között is arra törekedünk, hogy a család minden tagja számára a legjobbat nyújtsuk, a gyermekek virágozzanak,… Tovább »

1. történet Viszonylag késő volt már, mi is végeztünk a sétánkkal, lassan kezdtünk búcsúzni a parktól, a hintától, de valami megállított minket. Egy család közeledett, két kisfiú és szüleik. A fiúk kb. 3 és 4 évesek, a nagyobbik futóbringával tepert körbe a parkon, ügyesen, egyedül, míg a másik ügyetlenül, láthatóan még teljesen kezdőként egy pedálos,… Tovább »

A mai világ nehéz terhet ró ránk, ezzel a bizonyos elengedéssel. Azt hiszem mostanság a csapból is ez folyik, és bármennyire banalizálódik is ez a kifejezés, értékéből, súlyából soha nem veszít. Szülőként állandóan gyakoroljuk ezt, ahogy hónapról-hónapra, majd évről évre újabb és újabb nagy lépések előtt áll a szépen fejlődő, és világra megnyíló gyermekünk. Gyermekként is… Tovább »

Egyszer feladtam… igen, mert nem volt létszükséglet, és nem álltam rá készen. Én! Bizony akkor kellett meghallgatnom a gyermekem…  de az nem volt elég. Kipróbáltunk egy nagyon szuper, nagyon családias, tökéletes kis napközit, és ottmaradt, el is küldött. Jól is érezte magát, de voltak bizonytalan, vagy inkább ismeretlen helyzetek, és én nem voltam ott. Ő… Tovább »

A kapcsolódó nevelés módszerének egy fontos alapelve az, hogy amikor a gyermekre rátör a hiszti, kiborulás, duzzogás, vagy mikor elküld, olyankor semmiképpen se hagyjuk őket magukra, hogy megvárjuk, míg megnyugodnak. Az a lényeg, hogy a feszültség éppen ilyenkor törik fel bennük, éppen ezért, ha beküldjük őket a szobájukba, hogy gondolkozzanak a viselkedésükön, illetve mikor elküldenek,… Tovább »

Lehet-e ennél szívszorítóbb egy mondat a gyermekünk szájából! Szörnyű érzés, de megértem! Tényleg! Hiszen dobozok dobozok hátán, és minden reggel visszatérvén álomország színes, vidám és élménydús kalandjaiból szembesülünk a ránk váró unalmas feladatokkal.Két nap van a költözésig, és bármennyire is sikerült a nyarat vidáman, boldogan, élményekkel és benyomásokkal gazdagítva eltölteni, mégis ez elmúlt pár hét… Tovább »

Nem is tudom, hogy miért szeretném őt jobban. Azért, hogy csettintésre minden bedobozolódjon, szelektálódjon, és a szemét kirepüljön, vagy azért, hogy valaki nagy kalandokban részesítse a gyermekem, miközben én az unalmas pakolással foglalkozom. Hát annyi szent, ez az egész nem könnyű, és közben van benne egy csomó jó, de ugye testileg és lelkileg is a… Tovább »