Hisztizik a gyerekem

A mai világ nehéz terhet ró ránk, ezzel a bizonyos elengedéssel. Azt hiszem mostanság a csapból is ez folyik, és bármennyire banalizálódik is ez a kifejezés, értékéből, súlyából soha nem veszít. Szülőként állandóan gyakoroljuk ezt, ahogy hónapról-hónapra, majd évről évre újabb és újabb nagy lépések előtt áll a szépen fejlődő, és világra megnyíló gyermekünk. Gyermekként is… Tovább »

Egyszer feladtam… igen, mert nem volt létszükséglet, és nem álltam rá készen. Én! Bizony akkor kellett meghallgatnom a gyermekem…  de az nem volt elég. Kipróbáltunk egy nagyon szuper, nagyon családias, tökéletes kis napközit, és ottmaradt, el is küldött. Jól is érezte magát, de voltak bizonytalan, vagy inkább ismeretlen helyzetek, és én nem voltam ott. Ő… Tovább »

Lehet-e ennél szívszorítóbb egy mondat a gyermekünk szájából! Szörnyű érzés, de megértem! Tényleg! Hiszen dobozok dobozok hátán, és minden reggel visszatérvén álomország színes, vidám és élménydús kalandjaiból szembesülünk a ránk váró unalmas feladatokkal.Két nap van a költözésig, és bármennyire is sikerült a nyarat vidáman, boldogan, élményekkel és benyomásokkal gazdagítva eltölteni, mégis ez elmúlt pár hét… Tovább »

Nem is tudom, hogy miért szeretném őt jobban. Azért, hogy csettintésre minden bedobozolódjon, szelektálódjon, és a szemét kirepüljön, vagy azért, hogy valaki nagy kalandokban részesítse a gyermekem, miközben én az unalmas pakolással foglalkozom. Hát annyi szent, ez az egész nem könnyű, és közben van benne egy csomó jó, de ugye testileg és lelkileg is a… Tovább »

És akkor jöhet a vallomás, nem azért nem írok sűrűbben, mert nyaralunk, bár abban is volt részünk, de az a helyzet, hogy éppen óriási változások előtt állunk, ami még jómagamnak is nagy falatnak tűnik, nemhogy egy gyermeknek. Szóval, azt tudtuk, hogy ősztől ovikezdés, szeparáció, beszoktatás, és hát ez egy fontos lépés, kinek könnyebb, kinek nehezebb…… Tovább »