Hisztizik a gyerekem

Ne csámcsogj! Vagy mégis?

Ne csámcsogj! Hogy fogod a kanalat?! Egy ilyen szép kislány / okos kisfiú nem eszik ilyen csúnyán! – Ilyen és hasonló felszólítások azt hiszem sokunk szájából elhangzottak már, és részemről az eredmény tekintetében csak annyit mondhatok, hogy inkább kedvetlen, esetleg szorongó evést hoznak, nem pedig jóízűt, és a hatékonyságuk pedig a nullához konvergál. Egy időben… Tovább »

Helló Világ!

Üdvözöllek a blogomon, kedves szülőtárs! Örülök, hogy idetaláltál! Ha jól sejtem egy cipőben járunk! Hidd el, nem vagy egyedül, bár tudom, a társadalom nem éppen mutatja magát támogatónak. Rosszaló pillantások a családtól, a szomszédtól, az utcán, a boltban az idegenektől… és hát valljuk be, mi magunk is sokszor rosszallóan nézzük… hisztizik a gyerek! Most mit… Tovább »

Pusziláda újratöltve

  Azaz néha fel kell dobni a rutint Korábban írtam már a pusziládáról, arról az eszközről, melyet bárhol bármikor elővehetünk egy gyors feszültségoldásra. Csodafegyver, ám néha vinni kell bele még egy kis kreativitást, kergetőzést, játékosságot, és főleg sok türelmet, mert a rutinnal, vagy a feszültségek növekedésével, illetve a kor emelkedésével egyre nehezebb áttörni a falakat…. Tovább »

Köszönöm, majd én megbeszélem a gyermekemmel!

Kedves idegen apuka / anyuka! Nem akarom összehasonlítani senki nevelési stílusát, vagy “bezzeg én” módon verni a mellem, hogy az én nevelésem a legszuperebb és a gyermekemre, csak nézzenek rá, nála jobb nincs is kerek e világon. Számomra nincs is, ő a legjobb. Nem hasonlítgatom és nem ítélem el senki módszerét, mindenki a tőle telhető… Tovább »

Bokszzsák

Bejegyzésem címe elég sokat sejtet, mégis akik olvasták már korábbi bejegyzéseim több dologra is tippelhetnek, vajon milyen újabb bolondságot találtam ki, és kinek a bokszzsákjáról van itt szó, melyikünk futott ezúttal vakvágányon. Töredelmesen bevallom, nagyon rámférne egy ilyen egy jó kis eldugott sarokban, ahol az általunk “pitypalattyos maminak” keresztelt feszült állapotomból kitörhetnék. Ám ezúttal a… Tovább »

Csomós haj és a fésű párbaja

Azaz egy 4-5 éves, hosszú hajú leányt is meg lehet fésülni hiszti nélkül. Mindennapos jelenség, reggel és este, tehát naponta kétszer. Na jó töredelmesen bevallom, ahányszor csak tudom, kihagyom, de nyilván magammal is kiszúrok, ha nem fésülöm meg a gyermek derékig érő, csodás hosszú loboncát naponta kétszer. Jó ideje gondolkodtam azon, hogyan is kéne ezt… Tovább »

Így is lehet, sőt kell “meghallgatni”

Lehet-e tökéletesebb… elkapni egy-egy pillanatot gyermekeinkből, amikor rá is tudunk szánni pár percet, hogy figyeljük őket. Ezek csodálatos pillanatok, melegséggel töltik meg a szivet. Mesterek ők! A mi mestereink és meg kell találnunk magunkban azt az alázatot, mellyel úgy tudunk felnézni rájuk, hogy tanítványaikká válhatunk. Erre is méltónak kell lenni, mert aki nem képes erre,… Tovább »

A kapcsolódó nevelés körforgása… hatás-ellenhatás…

Avagy a fagyi néha visszanyal és ez lehet jó is 😉 Nehezített terepen járjuk az utunk mostanság, és ilyenkor nem könnyű jelenlétet, meghallgatást, megértést, kreatív figyelmet, játékosságot nyújtani. Bár a jelenlétem nem volt teljesértékű, azért sikerült valahonnan, valami angyali segítséggel, vagy a puszta szeretet erejével legyőznöm a lelkemet folyton terhelő gondolatokat. Jött némi kreativitás és… Tovább »

Némaság…

Mea culpa, eltűntem némaságba búrkolóztam, de most mégsem erről fogok írni nektek. Az élet mostanában nagy kihívások elé állított és ebben a sokféle kívül-belül vívott harcokkal dúsított fronton kellett helyt állnom nemcsak a magam számára, hanem a gyermekem előtt, jelen lennem, megértéssel, odaadással, és még azzal a jó kis játékossággal, melyet az adott helyzetben az… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!